Coaching eszközök #2 - Fotóterápia
Számtalan coaching eszköz létezik, ami arra szolgál, hogy a coaching üléseket sikeresebbé, izgalmasabbá, hatékonyabbá és színesebbé tegye. Korábban a kreatív írást mutattuk be, most pedig folytatjuk a sorozatot és a fotóterápiát vesszük górcső alá. A témának nem túl nagy a szakirodalma, amikor rákeresek a "fotóterápiára" a neten, a Google-keresés eredménye leggyakrabban valamiféle orvos-diagnosztikai képalkotási eljárás. A fotóterápia mint coaching eszköz egy nagyon egyszerű, ám annál hasznosabb módszer: irányított vagy szabad asszociációs játék, amivel akár a céljaink könnyebben határozhatóak meg, vagy egy elakadásunk könnyebben ismerhető fel. Vizuális emberek számára kiváló eszköz lehet a fotóterápia!
Többféleképpen alkalmazhatunk fotókat a coaching ülések során, lássunk néhányat ezek közül:
1. Megkérhetjük az ügyfelünket, hogy ha éppen elakad egy kérdés kapcsán, próbáljon egy képet társítani a témához és beszéljen róla vagy mutassa meg, ha lehetséges és magyarázza el, miért pont azt a fotót választotta.
2. Ha van hozzá (alkotói) kedvünk, akár kamerát is ragadhatunk, és az elérni kívánt céljainkat fotó-formába önthetjük. Ezt akár elő is hívhatjuk, hogy emlékeztessen bennünket az elérni kívánt célunkra. Ha többször is alkalmazzuk ezt a konkrét metódust, akár egy sorozatot is készíthet az ügyfelünk, amivel a fejlődési folyamatot dokumentálhatja.
3. Irányított formája a fotóterápiának, ha mi magunk mutatunk egy vagy több fotót az ügyfélnek, amivel asszociációs játékra invitáljuk vagy éppen egy konkrét kérdés megválaszolásában kérjük, hogy válasszon a válaszához egyet az általunk előkészített fotók közül vagy éppen a fotó segítségével válaszoljon.
4. Kiváló önismereti eszköz az önarcképek készítése, jómagam két éve készítek önarcképeket. Hogy is kezdődött? Amikor két évvel ezelőtt elkezdtem fotózni, épp a COVID kirobbanása után jártunk pár héttel. A járványhelyzet miatt beszűkült a világ körülöttem, az életterem lekorlátozódott a lakásomra, a mindennapjaim pedig unottan ismétlődtek. Éreztem, hogy ez a létállapot tarthatatlan, arra vágytam, hogy valahogy kinyithassam a beszűkült világom, szükségem volt valamire, ami kimozdított a monotonitásból. Így kezdtem el fotózni. Alany híján pedig már a kezdetektől valahogy magától adódott, hogy önarcképeket kezdtem készíteni, így a világjárvány okozta váratlan élethelyzet segített elindulnom egy új, kreatív úton, ami egyben egy önismereti ösvény is volt számomra. Az önarcképekkel valójában két legyet ütöttem egy csapásra, hiszen a fotográfiának valóban sikerült kinyitnia számomra a világot, ráadásul kinyitott egy ajtót bennem saját magam felé is, önreflexióra ösztönözve saját magam. Ennek az önvizsgálatnak köszönhetem, hogy perspektívát tudtam váltani az életemben, és karriert tudtam módosítani, bátran vállalva, hogy az teljesen rendben van, ha nem találom a helyem ott, ahol vagyok, és továbblépek - keresve és kipróbálva valami teljesen újat.
5. A fotókat akár a kreatív írással is összeköthetjük, érdemes kipróbálni, mi mindent indít el bennünk egy-egy fotó, mit tudunk róla írni, vagy akár a naplóírás egyik kiegészítője is lehet.
A legjobb fotóimat egy IG account-on gyűjtögetem (https://www.instagram.com/kope.ildiko/?hl=en), szeretettel ajánlom a figyelmetekbe a fotóimat és kíváncsian várom a véleményeteket róluk. Egy-két fotómat azért ebben a bejegyzésben is megmutatok, mint ahogy korábban a haikuimat is megosztottam Veletek. Fogadjátok ezeket is szeretettel! :)
Fotóterápia, 2021, Budapest, Magyarország
Elliott Erwitt parafrázis, 2021, Budapest, Magyarország
Megjegyzések
Megjegyzés küldése