Coaching témák #2 - "Zöldségek", avagy hogyan csökkenthető az ökoszorongás?

 Nagyon gyakori coaching téma az ökoszorongás, és nemcsak a Z generáció körében. Van olyan ügyfelem, akivel azon dolgozunk, hogy minél több környezettudatos módszert építsen be a mindennapjaiba, csökkentve ezáltal a környezeti károkozás miatti szorongását. Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem jó néhány "zöld" praktikát, amit alkalmazni szoktam a mindennapjaimban. Nem kell nagy ördöngösségre gondolni, ezek nagyon egyszerű szokások, amiket könnyű beépíteni a napi rutinunkba. Azt javaslom, ha most kezded a környezettudatossági utadat, ne nagy dózisban kezdd el, azaz ne próbálj 30 szokásodon változtatni már az első napon. Válassz ki néhányat egy ezzel foglalkozó listáról (akár a lentiről) és haladj fokozatosan. Nem az a cél, hogy egy ilyen lista ellehetetlenítse a működésed, hanem az, hogy egyéni szinten mindeninnyian tegyünk a környezetünkért, hogy a jövő generációnak legyen hova megszületniük (zöldnek lenni mindannyiunk érdeke). 

Sokszor hallom, hogy egyéni szinten nem lehet célhoz érni, hiszen ha nem kérek szívószálat, attól még a nagy gyárak működése továbbra sem fog leállni, és egy fecske nem csinál nyarat. Valóban nagyobb a gyár ökológiai lábnyoma mint a szívószálé, de gondolj bele, ha 1 milliárd ember dönt úgy, hogy nem kér több műanyag szívószálat, az már haladás! Egyéni szinten is képesek vagyunk változást elérni, a lenti lista pedig segít a kezdet kezdetén, de akár haladóknak is ajánlott (a haladók megnézhetik, van-e a listán olyan elem, amit ők még nem végeznek). Kezdjük el!

1. Szelektív szemétgyűjtés

Amikor arról beszélgetek emberekkel, hogy mit tesznek egyéni szinten a környezetvédelemért, ez az első dolog, amit említeni szoktak - szelektívek gyűjtik a szemetet. Ez fantasztikus és üdvözlendő, a kérdés csak az, vajon tudják helyesen szelektálni a szemetet? Sokan nem tudják, hogy a fémet a műanyaggal együtt gyűjtjük, illetve hogy a szennyezett (pl. zsíros) papír vagy műanyag nem kerülhet a szelektív gyűjtőbe. A műanyag edényt mindig el kell öblíteni, mielőtt a gyűjtőben landol!

Vannak olyan szelektíven gyűjthető hulladékok, amelyeket nem lehet a gyűjtőedényekbe dobni, de hulladékudvarban leadhatóak (pl. hungarocell, használt olaj vagy elektronikai hulladék).  Ami a fáradt olajat illeti, a SPAR több budapesti üzletében is leadhatóak lesznek hamarosan, illetve jó néhány MOL töltőállomáson is le tudjuk adni a használt olajat (a MOL edényt is biztosít ehhez). A használt olaj helyes eltávolítása azért fontos, mert 1 csepp fáradt olaj akár 1000 liter élővizet is képes elszennyezni, ha például a lefolyón leengedve oda jut. Továbbá több üzletben is van elemgyűjtő doboz, ezeket bátran lehet használni, nem jár nagy cipekedéssel, ha ide dobod be a lemerült elemeidet, mert ezek sem kerülhetnek a szelektív kukákba.

2. Csökkentsük a műanyag terméket a háztartásunkban!

Ez egy nagyon egyszerű és hasznos lépés, amivel az ökológiai lábnyomunkat csökkenthetjük. Mik azok a műanyag termékek, amiket könnyedén le tudunk cserélni egy környezetbarát verzióra? Ilyen például a bevásárlótáska. Ha kis bevásárlásra indulsz, vigyél magaddal 1-2 vászontáskát, ne használj műanyagot. Ezzel pénzt is megtakarítasz és óvod a környezetet. Ha zöldséget veszel például, szintén érdemes vászonzacskóra váltani a műanyag helyett, nem nagy változtatás, mégis sokat jelent a környezetnek. Pusztán egyetlen dologra kell ügyelni, hogy ne felejtsd el magaddal vinni a vászoncuccokat, amikor vásárolni indulsz.

A következő termék a kávéspohár - ezt könnyedén le tudod cserélni pl bambuszpohárra. Ha kávéfogyasztó vagy, akkor biztosan előfordul, hogy iszol a városban kávét. A kávézók mostanra teljesen elfogadják, ha saját pohárral térsz be hozzájuk. Ha pedig jobban szereted az otthon készített kávédat vagy spórolni szeretnél, a bambuszpohár tökéletesen alkalmas arra, hogy a kávéd elkísérhessen út közben. Sokan azt mondják, a bambuszpohár feeling-je nem az igazi, amit alá tudok írni, erre az esetre vehetsz üvegpoharat is, csak az nehezebb és törékeny, de szerencsére ez a kifogás már nem állhat az utadban :) Ugyanez vonatkozik egyébként az ételes dobozokra is, illetve itt említem meg, hogy érdemes lecserélni a kávéfőzőt egy környezetbarátabb megoldásra (pl. French press), vagy ha már mindenképp ragaszkodunk a kávégéphez, a kapszulák legyenek újrahasznosíthatóak. Tudtad, hogy ha otthon készíted a kávédat, akkor 1 csésze kávé kb 50 Ft-ba kerül?

Nagyon fontos megemlíteni a műanyag PET palackok helyettesítését. Van, aki üveg palackot használ utazáskor vagy a munkahelyén (esetleg otthon), van, aki fémet, és van, aki műanyagot (igen, műanyagból is készülhet a kulacsod, és bár az is a szelektív kukában fog landolni pár év múlva, számításaim szerint legalább 18 kg műanyag szeméttől óvod meg a bolygót (ha a környezetbarát kulacsod kb 10 évig tudod használni és nagyjából 1.5 liter vizet fogyasztasz egy nap). Ha azt gondolod, hogy ez nem sok, vedd figyelembe, hogy te egy vagy Magyarország lakosságából. Itthon legalább 1.5 milliárd PET palackot hoznak forgalomba évente, és ebből legalább 1 milliárd a szemétben landol (és 70%-uk soha nem kerül újrahasznosításra). Ez óriási mennyiség, amibe belefullad a Föld.

Ebbe a kategóriába tettem a műanyag szívószálakat, műanyag tányérokat és evőeszközöket is, amiket szerencsére hamarosan kivonnak a forgalomból. Nem is értem, mi értelme szívószálat használni, de a műanyag szívószál használatát végképp nem értem. Aki nem tud szívószál nélkül limonádét inni, válthat réz alapanyagúra, egyszer használatos műanyag tányér és evőeszköz helyett pedig váltsunk a vizes kulacshoz hasonlóan olyanra, amit évekig tudunk használni. Én piknikezni vagy vendégváráshoz papírtányért használok vagy vállalom, hogy elmosom a porcelántányért, utazáshoz pedig műanyag evőeszközöket használunk, ami évekig bírja a strapát. Ezek mind apró lépések, de nagyban csökkentik a környezetszennyezés okozta károkat. 

3. Utazás

Ez a téma több szempontból is vizsgálandó: egyrészt, mennyit utazzunk és hova, másrészt hogyan utazzunk tudatosan, ha már utazunk. Két aspektusból közelítem meg az utazás kategóriát, az egyik a mindennapi közlekedés a városunkon, községünkön belül, a másik pedig a nyaralás kérdésköre.

Jómagam bizonytalan sofőr vagyok, ezért is utazom inkább tömegközlekedéssel. És nem kell annyit a dugóban ülnöm, mint az autósoknak, és nem hiszem, hogy ők minden esetben gyorsabban célba érnek. Aki szereti a biciklit, cajgára pattanhat, vagy bérelhetünk egy elektromos rollert a városban. Sétálni időigényes, de legalább mozogsz (megjegyzem, van, aki annyit mozog egy nap, amennyi időt a buszmegállóig tartó sétálással tölt). Indítsd el a lépésszámlálódat és tegyél magadért és a környezetedért. Ha pedig ragaszkodunk az autóhoz, mert gyorsabb és kényelmesebb megoldás számunkra, ügyeljünk arra, hogy a lehető legkörnyezetkímélőbb legyen (pl. car sharing). Érdemes a munkahelyünkön körbekérdezni, ki honnan jár be dolgozni, mert ha ugyanabból a községből többen is ingáznak autóval, összefoghatnak. És jól gondoljuk végig, biztosan szükségünk van-e autóra, mert jó kis autóbérlési lehetőségek vannak (mint a GreenGo), vagy ha nagy ritkán van csak szükségünk rá, hívjunk taxit. A pénztárcánk is örülni fog.

A nyaralás kérdésköre számomra a leginkább húsbavágó. Gyakran érzem úgy, hogy bár sok kis apróságra odafigyelek, hogy környezettudatosan éljek, felülök egy Ázsiába tartó repülőre, és az egész éves munkám megy a levesbe. Mégis azt gondolom, hogy az utazás szerelmeseinek nem szabad lemondaniuk az utazásról, de nagyon erősen meg kell húznunk a határainkat. Gondolok itt arra, hogy nem kell évente négyszer körberepülni a Földet, érdemes célokat kijelölni minden évre, és évente csak egyszer utazni el, ha nagy távról van szó, vagy mondjuk évi kétszer repülni (mondjuk EU-n belül). A férjemmel azt a szabályt hoztuk, hogy évi egyszer repülünk, viszont olyankor egy távoli, exotikus kultúrát fedezünk fel. Jó érzés térben is távol kerülni az itthoni hétköznapoktól, ilyenkor általában egy egész hónapra eltűnünk, így valóban ki tudunk kapcsolódni. És igyekszünk minél kevesebbszer átszállni, illetve műanyag zacskók helyett textil batyukba pakolunk (Kenyába be sem engednek műanyag zacskókat), és mindig van nálunk kávés bambusz bögre és Mountex-es műanyag villa. És ha már elutazunk, szuvenírt nem veszünk, nem növeljük a Kínában gyártott szemét iránti keresletet. 

4. Étkezési szokások, táplálkozás

Nagyon izgalmas Jonathan Foer Eating animals című könyve (magyarul Állatok a tányéromon), amelyben humorral és iróniával mutat rá a húsipar és a húsevés visszásságaira, illetve arra, milyen méltánytalanul bánunk az állatokkal. Sokan lettek a könyv hatására vegetáriánussá. Jómagam is vegetáriánus vagyok (immáron 10 éve), és az egyik oka a döntésemnek a környezetvédelem (erről egy külön blogbejegyzés fog majd szólni). Állatokat tenyészteni nemcsak költségesebb, mint a növénytermesztés, de nagyobb környezeti károkkal is jár. Egy példa erre, hogy 1 kg marhahús előállítása 36-szor több CO2-t termel, mint 1 kg spárga termesztése. Ha attól félsz, hogy vegetáriánusként vagy vegánként nem jut elég tápanyag a szervezetedbe, ajánlom, hogy egyeztess egy táplálkozási szakértővel vagy dietetikussal (pl www.taplakozasbeallitas.hu), és állítsatok össze egy olyan étrendet, ami szimpatikus számodra, tápanyagokban gazdag, de etikus is egyben. 10 évvel ezelőtt még komoly fejtörést okozott, hogyan helyettesítsem a húst, de mára már annyi alternatívát biztosítanak számunkra, hogy nem maradunk éhen és nem mindig csak a köret jut számunkra. Akit érdekel a téma, annak ajánlom nemcsak a Foer könyvet, hanem a Hogy ne halj meg című tanulmányt (Michael Greger - Gene Stone).

És ha már a táplálkozásnál járunk, itt említem meg, hogy érdemes nem támogatni azokat a gyártókat, akik többszörösen csomagolják be az áruikat (jó példa erre a Raffaello, csomagolás csomagolásban, teljesen feleslegesen). Én elvből nem veszek olyan élelmiszert, amit duplán csomagolnak be, mert ez a legtöbb esetben teljesen fölösleges környezetterhelés. 

5. Ruházat

Ma már elég radikálisan állok a ruhavásárlás kérdéskörhöz: leginkább nem veszek semmit. Ennek több oka is van, egyrészt lecsökkent a bevételem, másrészt nem akarom hagyni, hogy a fast fashion  bedaráljon, harmadrészt kímélni szeretném a környezetet. Egy póló előállításához 2700 liter (!) vizet használnak fel. Gondold végig, hány olyan pólód van, amiről még csak a címkét sem vágtad le és soha nem is volt rajtad. A fast fashion termékek rendre etikátlan körülmények között készülnek, olcsó munkaerővel, nagy haszonkulccsal, és emellett rossz minőségűek, rövid életűek és rettentően terhelik a környezetet. Ha azt hiszed, függő vagy és nem tudnál leszokni a vásárlásról, próbáld meg ritkítani a vásárlásaidat. Nézd vissza, mennyi mindent rendeltél az elmúlt 1 évben és próbálj csökkenteni rajta. Van, aki imád turkálni, de van, aki el sem tudja képzelni, hogy a más által levetett és nem kívánt ruhát hordja. Őket is arra buzdítom, hogy ritkítsák a vásárlásaikat, és ha lehet, ne trendi ruhát vegyenek, ami jövőre már ciki lesz, hanem lehetőleg örökzöld darabokat, hogy sokáig hordhassa ezeket. 

Érdekes paradoxonnak tartom, hogy sok reklámszlogen hirdeti, hogy ha egy bizonyos márkát választasz, eredeti lehetsz és megtalálhatod a saját stílusod általuk. Igen ám, de ha több százezer lány veszi meg ezeket a cuccokat, már nem is leszel eredeti. Pont úgy fogsz kinézni, mint bárki más, aki szintén HM farmert és Mango pólót hord. Az a véleményem, hogy nem kell lemondanunk a vásárlás öröméről, vegyünk néha magunknak egy-egy új cuccot, de ügyeljünk a jó minőségre, így tovább hordhatjuk, és bár drágább mint a fast fashion, mégis kíméljük a környezetünket (mert 5 póló helyett csak egyet veszünk). Mindig alaposan és tudatosan gondold végig, kell-e a gardróbodba még egy ruha, biztosan szükséged van-e rá és tuti, hogy hordani fogod-e. Ha nem, ne vedd meg! És ha túl akarsz adni a ruháidon, gondolja azokra, akiknek nem jut rá és próbáld elajándékozni (vagy legalább túladni rajta Marketplace-en), de semmiképp ne dobd ki. Ami számodra már leszedált, másnak még jól jöhet. Vannak ruhagyűjtő helyek (ilyen például a Massimo Dutti, ahova be lehet adni használt ruhát, vagy ilyen a Bagázs egyesület, akik szintén fogadnak felajánlásokat), ide beviheted a megunt cuccaidat.

6. Fürdőszoba

Megdöbbentem, amikor műanyag után kutatva néztem körül a fürdőszobában: szinte minden műanyagba van csomagolva! És megnyugodtam, amikor láttam, mennyi alternatíva van ma már a piacon, hogy kikerüljem ezt a mérhetetlen műanyag-támogatást. Mondok néhány példát: az arckrémeinket a kozmetikustól be tudjuk úgy szerezni, hogy mindig ugyanazzal a tégellyel térünk vissza, és ezt tölti újra számunkra. Lecseréltem a borotvámat is, többé nem használok eldobható borotvát. Az utazáshoz bambuszfogkefét viszünk magunkkal, illetve tusfürdő helyett szappant használok. Szilárd sampon is kapható már, illetve szilárd hajbalzsam! Van már jó néhány csomagolásmentes üzlet is Budapesten, ezek közül a kedvencem a Ligeti Bolt, ahol alapélelmiszereket és kozmetikumokat is tudsz okosan, környezettudatosan vásárolni, mégpedig csomagolásmentesen. 

Egyetlen ellenérzést (vagy inkább ódzkodást) a tampon lecserélése váltott ki belőlem, és nagyon nehezen vettem rá magam az intim kehely használatára. De mindent a környezetért! :) Túllendültem az ezzel kapcsolatos gátamon, ebben pedig nagyon sokat segítettek a Vászonzsákoslány és Hormonmentes Janka videói. És az is meglepő, hogy milyen sok alternatíva van (intim kehely, mosható betét, menstruációs bugyi, mosható tampon), a lényeg, hogy kaparjunk össze magunknak némi bátorságot és próbáljuk ki őket (mindegy, melyiket), és adjunk egy esélyt a környezetnek - ezen a téren is. És bár ezek az alternatívák elsőre kicsit borsosak, gondold végig, hosszú távon mennyi pénzt tudsz megtakarítani velük, hiszen évekig tudsz használni pl egy intim kelyhet.

Itt jegyezném meg, hogy többé körömlakkot sem használok, illetve parfümöt sem, mert sehogyan sem látom, hogyan tudnának ezek a termékek környezetbarátai lenni. 

7. Villanyáram

Mi az első dolog, ami eszedbejut a villanyáram és a környezetvédelem kapcsolatát illetően? Hogy kapcsoljuk le a villanyt, ha kimegyünk a szobából, igaz? Vagy az, hogy vegyünk takarékos égőt. Mindkettő szuper és követendő! Ehhez még egy-két dolgot hozzátennék: például itt a nyár, bőgetjük a légkondit. Viszont figyelnünk kell arra, hogy amikor már nem szükséges mennie a AC-nek, kapcsoljuk ki. Ezzel pénz és energiát takarítunk meg. Nyáron energiát tudunk megtakarítani azzal is, ha a szárítógép helyett egyszerűen csak kiteregetjük a ruhát és kitesszük a szárítót a teraszra, vagy egyszerűen csak kinyitjuk az ablakot a ruhaszárító mellett és hagyjuk, hogy természetes úton száradjanak meg a ruháink. Figyeljünk arra is, hogy húzzuk ki a töltőt a konnektorból, ha a telefonunkat már feltöltöttük. Fontos még, hogy amikor elutazunk otthonról, kapcsoljuk ki az elektromos eszközeinket. A vízforralóban pedig mindig annyi vizet melegítsünk, amennyire éppen aktuálisan szükségünk van. Az utolsó gondolatom a villanyáram-takarékossággal kapcsolatban, hogy ha tehetjük, használjunk mosogatógépet, mert energiatakarékosabb, mint a kézi mosogatás, viszont ügyeljünk arra, hogy csak akkor kapcsoljuk be a gépet, ha már tele van.

8. Gazdálkodj okosan a vízzel!

A legalapvetőbb szabály a víztakarékossággal kapcsolatban, hogy ne folyasd feleslegesen.  Fogmosás közben zárd el a vizet, míg mosod a fogad, ne sajnáld az időt arra a 2 mozdulatra, amíg elzárod majd újra megnyitod a csapot. Válaszd a zuhanyzást a fürdés helyett, ez kevesebb vizet igényel, de persze csak akkor, ha nem zuhanyzunk fél órán át. Próbáld meg minimalizálni a vízhasználatot zuhanyzás közben, nagyon sok vizet tudsz így megtakarítani. Vizsgáld meg, a zuhanyrózsád mennyi vizet enged át percenként a fején, mert ma már könnyedén beszerezhető olyan zuhanyrózsa, ami csupán 10 liter vizet enged át percenként (1 felnőtt egy zuhanyzás alatt, ami kb 5 percig tart, nagyjából 20 liter vizet használ el percenként, ami éves szinten majdnem 40 m3 vizet jelent).

Figyelj oda a növénylocsolásra is, mégpedig 2 okból: az egyik a vízzel történő takarékoskodás, másrészt a növényeidnek sem jó, ha túllocsolod őket (azt szokták mondani, inkább kevesebb vizet kapjon a növény mint sokat, mert ha figyeled a növényed visszajelzését, láthatod, ha szomjas, de ha túllocsolod, nagyon könnyen kipusztul). Ha kertes házban laksz, próbáld meg összegyűjteni az esővizet (az anyukám is ezt csinálja, mert az állott vizet jobban szeretik a növények), és esővízzel is tökéletesen tudsz locsolni. Én a zuhanyvizet gyűjtöm össze a kicsi kertem locsolásához, mivel csak szappant használok a tisztálkodáshoz, ez a víz simán felhasználható locsolási célra. Naponta kb 50 liter vizet takarítok meg így, ami éves szinten 6m3.

Említettem az előző pontban, hogy ha megtehetjük, használjunk mosogatógépet, mert energiatakarékosabb, mint a kézi mosogatás, viszont ügyeljünk arra, hogy csak akkor kapcsoljuk be a gépet, ha már tele van. Én annyira komolyan veszem ezt a gondolatot, hogy képes vagyok addig húzni a mosogatógép bekapcsolását, amíg annyira tele nem lesz, hogy már egy kiskanál sem fér bele. Egyébként így vagyok a mosógéppel is, nem indítom el, amíg tele nem lesz, és hiszek abban, hogy így kímélhetem a pénztárcámat és a környezetem.

9. Papírcsökkentés

Van pár szokás, amit a papírhasználat csökkentése miatt vezettem be a mindennapjaimba. Így történt, hogy bár imádom a jegyzetfüzeteket, nem vásárolok többé ilyesmit. A laptopon is tudok jegyzetelni, a todo listámat is tudom itt vezetni, nincs értelme többé támogatnom a fák irtását. Ebből a megfontolásból mondtam le az újság-előfizetéseimet, online olvasok újságcikkeket. Sőt, bár imádok könyvet a kezemben tartva olvasni (szeretem a fogását, a tapintását, a feelinget, a szagát), lemondtam arról, hogy könyvet vásároljak, helyette e-book-ot veszek (egyetlen kattintással Amazonon) a Kindle-ömre. Nehéz volt lemondani a papír alapú könyvvásárlásról, de az e-book olcsóbb és tudatosabb döntés. Ez van.

Fontos újítás volt, hogy letettem a csomagolópapír használatáról. Általában igyekszem élményt ajándékozni, nem pedig tárgyat, de ha tárgyat adok ajándékba, akkor sem csomagolom be. Igen, itt is elveszítjük a kicsomagolás örömét, de cserébe nem dobunk egyenesen a kukába drágán megvásárolt csomagolópapírt. 

10. Hard core lépések

Végezetül pedig következzen pár lépés haladóknak. Az egyik ilyen a kutyatartóknak szól, arra ösztönöznék minden gazdit, hogy használjon lebomló kakis zacsit, ami már eleve újrahasznosított anyagból készül. Ha kertes házban laksz, a legzöldebb megoldás a kutyagumi eltakarításának, ha lehúzod a WC-n. Tudom, undi, de zöld! És itt kanyarodnék rá arra, hogy ha már mindenképp műanyagot vásárolunk (pl. egy telefontokot), ügyeljünk arra, hogy újrahasznosított alapanyagot választottak az előállításához. 

Már említettem fentebb, hogy ha tehetjük, vásároljunk csomagolásmentesen (pl. kozmetikumot vagy alapélelmeszirt), ami elsőre macerásan hangozhat, de ez is csak megszokás kérdése. Legalább adjatok magatoknak egy esélyt és próbáljátok ki, mielőtt élből elutasítanátok. Jó buli lesz! :)

Szintén említésre került fentebb a ruházat kapcsán, de végezetül általános szabályként is megismétlem: ne vásárolj, ha nem muszáj. Csak akkor vegyél meg valamit (bármit), ha teljesen biztos vagy abban, hogy szükséged van rá. Ha felmerül a kétely, ne vedd meg! Próbálj célirányosan vásárolni, és ne menj be az üzletekbe, ha nincs konkrét célod, mert könnyen el lehet csábulni, főleg, ha impulzus-vásárló vagy. Neked is jó, a környezetnek is és fityiszt mutatunk a fogyasztói társadalomnak is. 

Nagy vitát vált ki a gyermekvállalás kérdése. Mi a férjemmel nem szeretnénk gyereket vállalni (erről egy külön postban fogok írni), és ennek egyik oka - többek között - a környezetvédelem. 

Hard core lépés a "zöldségek" terén a komposztálás. Ez egy nagyon jó kis foglalatosság, bármennyire is hangzik undinak. A sharewaste app-en könnyen utána tudsz nézni, hol van a hozzád legközelebb eső komposztáló, otthoni célra pedig zseniális egy kisebb, légmentesen zárható komposztáló láda (pl Bokashi), amiben okosan lehet a zöldhulladékot tárolni, míg ki tudod dobni. Én vagyok a komposztálás egyik legnagyobb szerelmese, és szuper érzés, hogy nem terhelem ezzel a szeméttel a környezetem! A Bokashi ládában keletkező, lecsapolható komposztlét a virágaim táplálásához használom fel, amik nagyon hálásak nekem ezért a törődésért és zöldebbek, mint valaha! :)

Végezetül szólnék pár szót a visszaosztás fontosságáról, azaz ha megteheted, támogass környezetvédelmi civil szervezeteket, hogy minél több társadalmi megmozdulás jöhessen létre, egy tisztább környezetért. Ilyen például a Sporttal a Környezetért Egyesület, akik futással egybekötött környezet-takarításokat szerveznek, esetleg ilyen a Messzelátó Egyesület vagy az Így lesz kerek a világ! Egyesület. Hajrá, hajrá, mindannyiunk jól felfogott érdeke, hogy ne fulladjunk bele a szemétbe és csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat, egyéni szinten is.