Coaching vs terápia

 Sokszor tapasztalom, hogy coachingról beszélgetve azt gondolják az ismerőseim, hogy a coaching egyfajta terápia. És bár igaz, hogy vannak közös metszéspontok a két folyamat között, alapvetően sok téren eltérnek egymástól. Ebben a bejegyzésben szeretném tisztába tenni a coaching és a terápia közötti különbségeket. A cikk Kelló Éva Coaching alapok és irányzatok című könyve alapján született. Megjegyzem, ez a könyv maga is megérne egy bejegyzést, hiánypótló segédlet a coaching szakirodalomban. 

A coaching és a terapia közötti különbségeket és hasonlóságokat pontokba szedtem, hogy könnyebben áttekinthetőek legyenek. Kezdjük a hasonlóságokkal.

Mi a közös a coachingban és a terápiában?

• Mindkettőt segítő szakmának tartjuk, bár ami a coachingot illeti, jó páran azon a véleményen vannak, hogy ez inkább egy üzleti szolgáltatás. Jómagam azt gondolom, hogy bár valóban erősebb az üzleti tartalom a coachingban mint a terápiában, alapvetően mi, coachok is segítünk ügyfeleinknek túllendülni az elakadásaikon, így szerintem is a segítő szakmák körébe tartozik. 
• Mind a coachingban, mind a terápiában nagyon nagy hangsúly van az önismeret fontosságán. Sem a terapeuta, sem a coach nem tud megfelelően működni, ha önmaga nincs jól. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne ezen szakembereknek rossz napjuk, hanem azt, hogy folyamatosan dolgozni kell magunkon, hogy minél kiegyensúlyozottabbak és önmagunkkal kibékültek legyünk. Így vagyunk képesek megfelelően támogatni ügyfeleinket.
• Mindkét szakmát köti a titoktartás, ami az üléseken elhangzik, az az üléseken is marad. Természetesen kivételt képez, ha bűncselekményre derül fény, ebben az esetben kötelesek vagyunk feljelentést tenni és ebben az esetben felmentést kap a szakember a titoktartási kötelezettsége alól. 
• Mindkét szakma képviselőinek megfelelően kell tudniuk kommunikálni ügyfeleikkel, értő figyelemmel kell jelen lenniük az üléseken, nagy empátiával kell viseltetniük az ügyfeleik iránt és felelősséget szükséges vállalniuk a folyamatért, azaz komolyan kell venniük az üléseket. 

Mi a különbség a coaching és a terápia között?

• Legfőbb különbség véleményem szerint a két folyamat között, hogy eleve más a céljuk: míg a coaching célja a személyes és szakmai optimális működés és az ügyfél erőforrásainak mozgósítása, addig a terápia célja a hatékony életvezetés, az elakadások múltbeli gyökereinek feltárásán és gyógyításán keresztül (Madai Krisztina, 2015).
• A különböző céloknak megfelelően különböző idősíkokban dolgoznak a terapeuták és a coachok: a terápia főképp a múlt történéseit elemzi, hogy kiderítse, hol található a páciens elakadásának a gyökere. A coaching ezzel szemben a jelenre és a jövőre koncentrál. 
• A fenti két ponttal szorosan összefügg, hogy a páciens és az ügyfél működési módja is különbözik: amíg a terápiába érkező páciens viselkedése gyakran diszfunkcionális, addig a coaching folyamatban részt vevő egyének működése alapvetően kielégítő, szellemileg és lelkileg egészségesek. És itt meg is említek egy fontos coaching alapszabályt: ha azt észleljük, hogy ügyfelünknek nem coachingra, hanem terápiára lenne szüksége, mert az elakadása mélyebb (pl. lelki betegséggel, függőségekkel küzd, vagy esetleg erőszak áldozata), akkor kötelességünk átirányítani őt egy olyan szakemberhez, aki ezen problémák kezelésében kompetens. Előfordulhat, hogy a coach egyben terapeuta is, de ebben az esetben is szükséges szerződést módosítani az ügyféllel, ha úgy döntenek a felek, hogy a coaching folyamatot terápiaként folytatják. A coachingban alapvetően szigorúan tilos terápiába tartozó problémák kezelése, hiszen a coachnak az esetek döntő többségében erre nincsen jogosítványa!
• Nagy különbség még a coaching és a terápia között, hogy amíg a terápia alapvetően a problémára fókuszál, a coachingban a megoldásoké a főszerep. Egyes coaching irányzatok egyenesen kerülik a probléma említését, ilyen pl a megoldásközpontú (brief) coaching, ahol majdhogynem tilos a problémáról beszélni, de az érték alapú coachingban sem ajánlott a problémára helyezni a fókuszt (alapvetően nem javasolt coachingban a problémán tartani a figyelmet, de az előbb említett két irányzatnál különösen kerülendő).
• Fontosnak tartom még megemlíteni röviden, hogy míg a terápia egyfajta asszimetrikus viszony, a coachingban a coach és a coachee egyenlőek, partneri viszonyban zajlanak az ülések. Ez persze nem jelenti azt, hogy a felelősségi körök üresek lennének, a coach azonban támogat és nem utasít. A terapeuta vezeti a páciensét, tanácsot is ad, véleményt formál, a coach azonban egy üres lap, nem ad tanácsot és nem utasít, nem vezeti az ügyfelét, hanem kérdéseivel segít rendezni a coachee gondolatait az ügyfél céljának elérése érdekében.
• Utolsó eltérésként érdemesnek tartanám megemlíteni, hogy a két folyamat hossza is merőben eltérő. Már említettük, hogy a terápiába érkező páciens működési módja alapvetően diszfunkcionális, így ennek kezelésére hosszabb időre van szükség, a terápia akár évekig is eltarthat. Ezzel szemben a coaching folyamat mindösszesen 6-8-10 alkalom, hiszen a célja az, hogy rendezze az ügyfél gondolatait, támogassa a coacheet egy elakadása leküzdésében, fejlesszen, lendületet adjon - elérve az ügyfél által kitűzött célt. Így általában 2-4 hónap alatt véget is ér. 

Remélem, hogy sikerült tisztába tennem a coaching és a terápia közötti alapvető különbségeket. Hamarosan arról is írni fogok, miben különbözik a coaching a mentoringtól, a tréningtől és a szervezeti tanácsadástól.