Coaching témák #11 - Coaching irányzatok - mire van leginkább szükségem?

 Ahogy például a pszichológiának, a coachingnak is megvannak az irányzatai - és elképesztő, hogy mennyi van belőlük! Ez a fajta sokszínűség azért szerencsés, mert a coaching eléggé kötött, viszont a különféle irányzatoknak köszönhetően minden coach megtalálhatja a hozzá legközelebb álló stílust, illetve ha egy coach több irányzatot is képvisel, esetenként megválogatva ahhoz az irányzathoz tud nyúlni, ami a coachee számára leginkább megfelel. Az egyes irányzatok elveikben, kereteikben, értelmezéseikben, fókuszukban és az alkalmazott eszközök tekintetében térnek el egymástól. Lássuk sorban, milyen irányzatokat különböztetünk meg a coachingban (a felsorolás nem taxatív, viszont ezek a legismertebbek).

1. Akcióközpontú coaching: ez az irányzat tkp. a pszichodrámán alapszik. A pszichodráma az expresszionizmus és a színházi kísérletezés fúziója, egy gyógyító önismereti és terápiás eljárás. A cél a coachee gondolkodásának, érzéseinek és cselekedeteinek megváltoztatása. Arra tanítja ez a módszer a coachee-t, hogy a saját életének ő a főszereplője. Gyakran alkalmazott eszköze ennek az irányzatnak a szerepcsere, a monológ, a "tükör", a szociometria vagy a megosztás. Az akcióközpontú coaching szerint a spontán és kreatív cselekvéssel lehet leginkább fejlesztést inspirálni.

2. Érték alapú (appreciative inquiry) coaching: ez az irányzat a belső "legjobbat" keresi az emberekben, szervezetekben és az őket körülvevő világban. Gyökerei a pozitív pszichológiához nyúlnak vissza. A pozitív pszichológia azt hangosítja ki, hogy mi teszi az életet méltóvá arra, hogy éljük, nem arra fókuszál, hogy mi a rossz az életben. Az AI coaching fókuszában mindig a szervezetben vagy az egyénben meglévő pozitív erősségek, az elért sikerek feltárása és erősítése áll. A folyamat a sikerekből való tanulásra épít, és azokat az erőforrásokat tárja fel, amelyek ezekhez a sikerekhez vezettek korábban. A jövőre koncentrál, eszközei pedig többek között a kérdéseken kívül a képek vagy kreatív eszközök. 

3. Gestalt coaching: nagy szerelmem ez az irányzat, ami az egészet/egészlegességet vizsgálja a részek/részletek helyett. Nagy hatással volt az irányzatra a Gestalt pszichológia, a fenomenológia, az egzisztencializmus és a zen buddhizmus. Az irányzat célja elsősorban a tudatosítás, másodsorban az értelmezés, és legkevésbé sem a változtatás. Érdekes azonban, hogy miután az észrevétel megtörténik és ezt követi a megértés, ezt nagyon gyakran változás/változtatás követi. A Gestalt coaching segít megtalálni hiteles önmagunkat, és segít abban, hogy felelősséget vállaljunk saját életünkért. A Gestalt szerint akkor könnyebb változást elérni, ha megengedjük magunknak és másoknak is, hogy olyanok legyünk, amilyenek, és nem sürgetjük a változást. Szép párosítás a Gestalt coaching zen vagy mindfulness tanulmányokkal. 

4. Megoldásközpontú brief coaching: itt a coach az ülés során végig vagy a remélt végkifejlet, vagy a már megtett, illetve megtehető előrelépések után érdeklődik. Gyakran alkalmaz "csodakérdést", amivel a coach a hipotetikus jövőbe invitálja a coachee-t, vagy skálázást. A coaching folyamat pedig nagyon rövid, gyakran csak 1-2 alkalommal találkozik a coach és a coachee, de ez a pár ülés nagyon hatékony és velős. A lényeg, hogy ez az irányzat arra koncentrál, hogyan lehet az ügyfél problémáját nagyon rövid idő alatt megoldani.

5. NLP coaching: az NLP a neuro-lingvisztikus programozás rövidítése. Abból indul ki az NLP, hogy a gondolataink, az emlékeink mintába rendeződnek, és ha megváltoztatjuk ezt a mintát, azaz a szerkezetet, az élményünk is automatikusan átalakul. Igazából abban segít ez az irányzat, hogy a coachee felismerje, milyen viselkedésminták nem működnek megfelelően számára, és helyette milyen hasznosabbakat lenne érdemes elsajátítania. Ezzel a módszerrel sikeresen el tudunk búcsúzni nem kívánt szokásainktól, és át tudjuk alakítani bármilyen nemkívánatos viselkedésünket (pl. figyelmetlenség, késés, halogatás, maximalizmus).

6. Ontológiai coaching: ezen irányzat szerint nem a problémát kell megváltoztatnunk, hanem a gondolkodásunkat, azaz azt a módot, ahogyan a problémához közelítünk. Átfogó önreflexiós folyamat ez a típusú coaching, amely cselekvésre irányuló, és abban segít, hogy a coachee nyakon csípje, majd lecserélje az elavult értelmezéseit. Ez az irányzat nem foglalkozik a múltbeli sérelmek elemzésével, sem pedig a probléma közvetlen megoldásával. Dióhéjban tehát az ontológiai coaching fő célja a coachee világértelmezésének, látásmódjának a feltárása, átalakítása, produktívabbá tétele. 

7. Rendszerszemléletű coaching: ennek az irányzatnak az a lényege, hogy az egyént nem önmagában, elszigetelten, hanem a sokrétű szociális kapcsolataival együtt veszi figyelembe. Hatással volt erre az irányzatra a kibernetika ("a coach sohasem külső szemlélődő, hanem részese a folyamatnak"), a konstruktivizmus ("a világ nem olyan, amilyennek látjuk") és a cirkularitás ("kölcsönhatás elve: mindenki felelősséggel tartozik cselekedeteiért, hiszen mindenki hat a rendszerre"). Nagyon nagy szerepet kap az aktív figyelem a rendszerszemléletű coachingban. Kedveli az irányzat a SMART célokat, kedvelt eszköze a szerepváltás, a timeline vagy a szalutogenezis. 

8. Szupervízió megközelítésű, reflektív coaching: a szupervízió nem más, mint egy olyan szabályozott tanácsadási folyamat, amely segítő módon szolgálja a személyes és szakmai kompetenciák fejlesztését és a szakmai személyiség védelmét. Lényegi eleme az önreflexió. Ez az irányzat megoldás-orientált, reflektív munkamód, rövid, dinamikus, ahol a hangsúly a fejlődésen és az erőtartalékok mobilizálásán van. Nagy segítség lehet vezetővé válás, pályakezdés, új feladat, projektmunka vagy team-munka esetén. A cél tehát az, hogy a coachee ráláthasson a saját maga által alkotott hiedelmekre, észlelése korlátaira, saját belső lehetőségei gazdagságára. 

9. Tranzakcióanalitikus coaching: nagy kedvencem ez az irányzat, amely a személyiség, a kommunikáció és a rendszerszintű változások gyakorlatias elmélete. Eric Berne dolgozta ki ezt az irányzatot, Emberi játszmák c. könyvében közérthetően ír a TA lényegéről. Dióhájban a TA megszakít egy problémamegoldásra alkalmatlan viselkedésmódot. A TA olyan fogalmakat kínál, amelyek segítségével megérthetjük, hogy kik vagyunk és hogyan változtathatunk viselkedésmintázatainkon. A TA coaching célja nemcsak az, hogy "halat adjon", hanem az is, hogy "megtanítson halászni". 

10. Wingwave coaching: ez egy érzelmi és teljesítményt növelő coaching irányzat. Gyors és hatékony segítséget nyújt stresszkezeléshez, a mentális és pszichés stabilitás eléréséhez, a saját erőforrások aktivizálásához. A módszernek 3 alkotóeleme van: a bilaterális agyfélteke-stimuláció (ahol a coach a kezét a coachee szeme előtt, alatt és fölött mozgatja, és ezzel érzékszervi és érzelmi csatornákat aktivál), az izomteszt (ami azt jelzi, hogy a coachee egy kijelentésre erő- illetve gyengeségreakciót mutat-e) és a már korábban tárgyalt NLP. A módszer teljesítménynövelő, illetve növeli a kreativitást és a konfliktusstabilitást. A korlátok, blokkok, félelmek eltűnnek, a stressz megszűnik. Helyére új gondolatok, érzelmek jönnek, a pozitív érzelmek pedig megerősödnek. 

Szerinted melyik irányzat lenne számodra a legmegfelelőbb?

Ez a blogbejegyzés Kelló Éva Coaching alapok és irányelvek c. könyve alapján készült.